Tudom: estig vitázhatnánk róla eredménytelenül, hogy ki szerint a világ-, ki szerint a magyar országhatár vonalain belül eső történések számítanak jobban. Egyértelműnek tűnik, hogy valamennyire rendnek kell lenni a „saját szobánkban” (ezt az igazságot a közvélekedéssel ellentétben nem Jordan Peterson találta ki). A rendezettség kapcsán két dolog egyszerre fontos: 1. sosem lesz tökéletes rend (erre törekedni energiapazarlás) 2. érdemes folyamatosan energiát forgatni a láthatatlan munkába.
Az elmúlt 16 év eredményénél kevés szembeötlőbb bizonyítékot találunk arra, mi történik, ha a szoba teljesen elputrisodik. Lesz-e még otthonos, rekreációs célokra fordítható személyes tér ebből az átláthatatlan káoszban fulladozó szobából? Nagy kérdés, fontos kérdés. De mi a teendő akkor, ha a szoba takarítása közben már ég az egész ház? A helyzet az, hogy hiába tesszük rendbe a szobát, statikailag nehezen elképzelhető, hogy a ház porig égjen, a rendbe tett szoba mégis megmaradjon.
Az elhanyagolást, a megbocsájthatatlan gondatlanságot mi szemléltetné jobban, mint mindaz, amivel ez a nyár szembesített? Ez a nyár nem volt anomália. Nagyon is lehetett tudni, hogy közeleg, mint ahogy azt is, hogy tendenciózusan egyre több ilyen, sőt, még durvább lesz. A meghökkentő mértékű aszály, amely mostanra 200 éves negatív rekordot okozott a Duna vízállásában, talán ebben az évtizedben még váratlan volt, de a klímaváltozás egy ilyen játék: minél inkább a sűrűjében vagyunk, annál kiszámíthatatlanabb és váratlanabb események következhetnek be.
Az AI-kérdés sokkal kevesebb ideje van velünk, mint a globális felmelegedésé, de a kontrollvesztettség érzése közel akkora. Mit kell tenni a világ csak közvetve a politikához kapcsolódó történéseivel, állapotaival? Első körben ezt az iménti kérdést kell feltenni, és minden választ mérlegelni, ami nem az, hogy „úgysem tudunk mit tenni vele”. Az én válaszom maga a kérdésfeltevés, mégpedig olyan kérdések megfogalmazása, amelyeket túl sokáig nem tettünk fel, vagy éppen nem voltunk hajlandóak meghallani.
Erről írtam egy cikket a 24.hu-ra: a tudomány (természettudomány és mérnöki tudományok) fontos kérdéseket tesznek fel. A segítségükkel diagnózist kaptunk. De a megoldáshoz nem visznek közelebb, oda más kérdések kellenek.
(Kicsit sajnálom, hogy az írás paywall mögött van, de ez a helyzet.)