Mindig elakadtam ezen a tradwife dolgon, főleg kis hazánkat nézve, hogy ki az a egészséges nő, akinek ez a tradwife pozi hosszan megfelelne a gyakorlati életben, arra is nehéz választ adni, hogy ezt hogy is lehet kivitelezni amikor kettő kereset szükséges egy család életszínvonalához manapság, de ha mégis vki ezt megengedheti magának, akkor is milyen egészségtelen függőség tud így kialakulni, szóval igen tűpontos megállapítás, hogy ez csak a képzeleti szinten marad a legtöbb esetben ,meg a szakadékot erősítik a csoportok között, aminek kevés a valóság alapja, sajnos a alfahím dolgot még annyira sem értem, lehet a diszlexiám miatt? :) :) Köszi szépen .
Köszönöm a hozzászólást! Igen, én is agyalok már ezen egy ideje, és teljesen egyetértek: először engem is az az értelmezés kapott el, hogy ez az egész tradwife dolog nem önálló, hanem egy jómódú férfiből származtatott szerep. Ez persze igaz is, és tényleg rengeteg problémás kérdést vet fel. De aztán a cikkben hivatkozott kutatási eredmény segített kicsit továbblendülni ezen. Az alfahímes nyorker cikk pedig nekem azt mutatta meg, hogy ezek a férfiak nem szörnyetegek, hanem kicsit talán kontroll- és útvesztettek. Csak bízni tudok benne, hogy A. Tate nevű emberen többen nevetnek, mint ahányan komolyan veszik, habár nevetni sem könnyű rajta.
Két dolog jutott eszembe, hogy ez talán olyan, mint a szélsőjobb itthon, hogy van, van, de bizonyos százalék fölé nem megy. A másik kicsit messzire visz, hogy ha nem rendelkezik az egyén bizonyos szellemi minimummal és önreflexióval, akkor azért nagyon nehéz progresszív beszélgetést folytatni ebben a témában tapasztalataim alapján, de igen , az mindenképpen jogos, hogy nem szörnyetegek, ha nem kontroll- és útvesztettek, így legalább nem lesz gyomorgörcsöm, ha legközelebb kinyilatkoztatnak. :) :)
Mindig elakadtam ezen a tradwife dolgon, főleg kis hazánkat nézve, hogy ki az a egészséges nő, akinek ez a tradwife pozi hosszan megfelelne a gyakorlati életben, arra is nehéz választ adni, hogy ezt hogy is lehet kivitelezni amikor kettő kereset szükséges egy család életszínvonalához manapság, de ha mégis vki ezt megengedheti magának, akkor is milyen egészségtelen függőség tud így kialakulni, szóval igen tűpontos megállapítás, hogy ez csak a képzeleti szinten marad a legtöbb esetben ,meg a szakadékot erősítik a csoportok között, aminek kevés a valóság alapja, sajnos a alfahím dolgot még annyira sem értem, lehet a diszlexiám miatt? :) :) Köszi szépen .
Köszönöm a hozzászólást! Igen, én is agyalok már ezen egy ideje, és teljesen egyetértek: először engem is az az értelmezés kapott el, hogy ez az egész tradwife dolog nem önálló, hanem egy jómódú férfiből származtatott szerep. Ez persze igaz is, és tényleg rengeteg problémás kérdést vet fel. De aztán a cikkben hivatkozott kutatási eredmény segített kicsit továbblendülni ezen. Az alfahímes nyorker cikk pedig nekem azt mutatta meg, hogy ezek a férfiak nem szörnyetegek, hanem kicsit talán kontroll- és útvesztettek. Csak bízni tudok benne, hogy A. Tate nevű emberen többen nevetnek, mint ahányan komolyan veszik, habár nevetni sem könnyű rajta.
Két dolog jutott eszembe, hogy ez talán olyan, mint a szélsőjobb itthon, hogy van, van, de bizonyos százalék fölé nem megy. A másik kicsit messzire visz, hogy ha nem rendelkezik az egyén bizonyos szellemi minimummal és önreflexióval, akkor azért nagyon nehéz progresszív beszélgetést folytatni ebben a témában tapasztalataim alapján, de igen , az mindenképpen jogos, hogy nem szörnyetegek, ha nem kontroll- és útvesztettek, így legalább nem lesz gyomorgörcsöm, ha legközelebb kinyilatkoztatnak. :) :)