Ideológiamentes oktatás tényleg nincs, viszont "oktatásmentes ideológia" van, és szerintem nem árt az óvatosság, mert sokszor az utóbbi relativizálására hangzik el a mondás az előbbiről.
Igen, szerintem is így van. És szerinted van ennek egységes, univerzális vagy ahhoz közelítő megfogalmazása vagy egyáltalán van erre lehetőség, hogy ilyet lehet valahogy alkotni? Mert én a "Rubik-kockázásnál", az egyedi esetek elemzésénél már és még nem nagyon találok jobbat... de nekem ez szükségszerűnek tűnik abban, amiben ma vagyunk.
Arra gondolsz, hogy hogyan állapítjuk meg, mi biztosan nem felel meg az oktatás kívánalmainak? Tartok tőle, hogy nem sokat tudok hozzátenni, de valahogy úgy próbálnék nekimenni a feladatnak, hogy az oktatásnak valami egyedi jellemzőjét próbálom felmutatni. Például azt, hogy nyitott végű, nem tiltja vagy célirányosan gátolja sem az átadott gondolatok megkérdőjelezését, sem a meghaladását, kiterjesztését. Az ideológiamentes oktatás nemléte tehát annyi, mint hogy lesznek olyan részei az átadott gondolatoknak, amiket valójában axiomatikusan kell elfogadnunk, vagy meghiúsul az ismeretátadás. Az "oktatásmentes ideológia" célja viszont kimondottan az, hogy az egészet egyben kelljen elfogadni és megtartani. Ezzel viszont az lesz a problémánk, hogy a gyakorlatban a célokat és preferenciákat nem könnyű kiértékelni.
Ideológiamentes oktatás tényleg nincs, viszont "oktatásmentes ideológia" van, és szerintem nem árt az óvatosság, mert sokszor az utóbbi relativizálására hangzik el a mondás az előbbiről.
Igen, szerintem is így van. És szerinted van ennek egységes, univerzális vagy ahhoz közelítő megfogalmazása vagy egyáltalán van erre lehetőség, hogy ilyet lehet valahogy alkotni? Mert én a "Rubik-kockázásnál", az egyedi esetek elemzésénél már és még nem nagyon találok jobbat... de nekem ez szükségszerűnek tűnik abban, amiben ma vagyunk.
Arra gondolsz, hogy hogyan állapítjuk meg, mi biztosan nem felel meg az oktatás kívánalmainak? Tartok tőle, hogy nem sokat tudok hozzátenni, de valahogy úgy próbálnék nekimenni a feladatnak, hogy az oktatásnak valami egyedi jellemzőjét próbálom felmutatni. Például azt, hogy nyitott végű, nem tiltja vagy célirányosan gátolja sem az átadott gondolatok megkérdőjelezését, sem a meghaladását, kiterjesztését. Az ideológiamentes oktatás nemléte tehát annyi, mint hogy lesznek olyan részei az átadott gondolatoknak, amiket valójában axiomatikusan kell elfogadnunk, vagy meghiúsul az ismeretátadás. Az "oktatásmentes ideológia" célja viszont kimondottan az, hogy az egészet egyben kelljen elfogadni és megtartani. Ezzel viszont az lesz a problémánk, hogy a gyakorlatban a célokat és preferenciákat nem könnyű kiértékelni.