Ünnepi cikk (ha jövő karácsonykor te is kiadnál egy szakácskönyvet)

Vagy idén hezitálsz, hogy milyet ajándékozz.

A héten három új szakácskönyv híre is eljutott hozzám. Karácsonyi “business as usual”. El kell ismerni, hogy ez a szakácskönyv, ez tényleg egy csodálatos műfaj – és nem utolsósorban kordokumentum. Mivel ma bármi és minden divat, illetve gyakorlatilag bármiből lehet kulturális identitást építeni, ezt a szakácskönyveknek nemcsak a tematikája, de már a kiadott mennyisége is tükrözi. Fullasztóan sok – ami azt jelenti, hogy nehéz és fárasztó meghozni a döntést, amikor választani kell.

Lefuttattam egy gyors keresést a Libri oldalán arra a kulcsszóra, hogy “szakácskönyv”.

88 találati oldalon keresztül vonulnak fel a vegán, “kockásabroszos”, gyógyító, gourmet, ünnepi és egyéb receptgyűjtemények (beleértve az archívot, persze). Hány négyzetméternyi könyvespolc telne be, kizárólag magyar nyelvű szakácskönyvekkel? Egy ideig nem értettem ezt a törhetetlen sikert, de szerintem csak azért, mert túl egyszerűnek tűnik a működési elv, pedig nagyjából mégis így lehet igaz:

+ “könyv mint szép tárgy” (minden szakácskönyv tele van csodás fotókkal, albumként is megállja a helyét)

+ “finomat enni (majdnem) mindenki szeret” (de aki nem, annak is létezik egy megfelelő szakácskönyv)

+ “ajándékot venni nem mindig könnyű feladat”.

Ennyi. Siker.

Egy szakácskönyv nem puszta receptgyűjtemény

Sikeres műfaj ide vagy oda, az biztos, hogy nem ülhetsz le csak úgy, a kedvenc receptjeidet láncba fűzni, hogy előételek, levesek, főételek, desszertek. Gondos marketing és szerkesztői munka szükségeltetik, főleg azért, hogy a fent említett kulturális identitások és egyéb speciális vásárlói szegmensek a megfelelőképpen legyenek reprezentálva.

Összeszedtem néhány szokványos szempontot, ha jövőre te is beállnál a sorba és kiadnád a saját szakácskönyvedet – vagy ha idén inspirációra van szükséged ajándékválasztáshoz. Az alábbi tematikák nem mindig különülnek el élesen, szabadon lehet, sőt, sokszor érdemes is őket kombinálni – az erősebb niche-hatás elérése érdekében (pl. Harry Potter & Bimba professzor gyógynövényes receptjei).

1. Ételérzékenységek receptgyűjteményei. Ehhez nem árt, ha van egy orvos-dietetikus képesítésed és némi influenszer-tevékenységet is fel tudsz mutatni. Nézd meg, hogy mely ételérzékenységek a leggyakoribbak! Érdemes-e még felülni a már tíz éve is használt trendekre – cukormentes, “mindenmentes”, paleo? Lehet, hogy jó a régi, de kicsit másként keretezve? Mégiscsak egészségügyi szakember írja, legyen ennek nyoma a címben is.

   Például cukormentes helyett szóljon a szakácskönyv inzulinérzékenyeknek vagy cukorbetegeknek, gluténmentes helyett legyen IBS-étrend.

2. Ha már lúd nincs, legyen kövér – tartja a húsmentes szakácskönyv-irodalom, amely fittyet hány arra, hogy még a kilencvenes és kétezres években relatíve taroló vegetariánus konyhát sem sikerült a perifériáról a felvont szemöldökű vendéglátó-határőrökkel védett mainstream területére emelni, de máris rákanyarodtunk a vegánra. A vegán ma nagyobb show, mint a vega. Érdekes lelet eközben, hogy gyakorló vegetariánusként ha végigszántok a közeli Spar mikrózható készétel-során, a tömérdek húst tartalmazó opció között három, azaz három húsmentes opciót fogok találni, amelyek közül kettő valójában inkább köret: káposztás tészta, krumplis tészta, gombapaprikás nokedlivel.

3. Kövesd a követőket! Nincs saját követői bázisod? Nem feltétlenül áthidalhatatlan baj. Nézd meg, hogy melyik egészségügyi szakember, gasztroenterológus vagy dietetikus a legtrendibb idén vagy ki az a celeb vagy politikus, akinek a self-brandjén nem ártana egy kicsit emelni. Nézd meg, kinek van a legtöbb követője, médiamegjelenése, majd keresd fel a szakácskönyv ötletével. Mondd, hogy valójában nem szeretnél neki túl sok munkát adni, mindent intézel, de ha az arcáról küldene egy fotót, ami a borítón szerepelhet, akkor a busás 9%-os szerzői részesedésedből 7%-ot is szeretettel ajánlanál. A könyvet pedig máris viszik, mint a cukrot… ő, zöldséget.

4. A megfelelő címhez gondolkodj tényleges vagy látszólagos ellentétekben! Az sem baj, ha nincs sok értelme a párosításnak, ez senkinek nem fog feltűnni. A lényeg, hogy ellentétnek hasson és legyen hangzatos, reflexív, meg valami fontosnak tűnő konnotációt hívjon életre. Olykor segít a közhelyes megfogalmazás.

   Olcsó, mégis finom receptek

   Gyors, mégis kiadós ételek

   Hagyományos fogások modern köntösben

   Királyi lakoma kis konyhára szabva

   Nem tudsz főzni? EZ a Te szakácskönyved.

   Vendégeket hívtál? Ne pánikolj!

5. Kulturális identitások ételeknek való megfeleltetése. Érdemes mérlegelni, hogy milyen kulturális identitástrendek vannak és vélhetően elérték-e már a peakjüket. Például újdonságnak mondható a “tradwife” (hagyományos feleség) identitás.

   Ez az identitás (ami persze reprezentációját tekintve együtt jár egy jelentős anyagi nívóval, tehát nem megfeleltethető a naturalista “ősanya” típusnak) egy igazi kincsesbánya lehet szakácskönyv-kiadók számára, hiszen minden jelentős és jelentéktelen ünnep köré lehet tervezni egy önálló kiadást.

   Arra kell csak ügyelni, hogy kifejezetten időigényes, pepecselős tételekkel szórjuk meg a receptgyűjteményt, mert ebben az esetben ez egyfajta foglalkoztatókönyv felnőtteknek.

6. A konyhai technooptimisták szakácskönyvei kiemelkednek a sima kulturális identitásokból, önálló műfajt képezhetnek. Tételmondata, hogy “hisszük, az étel sokkal jobb lesz, ha többszázezres készülékkel készítjük el” (és amúgy sokszor tényleg így van, csak kérdés, hogy egy ilyen masinát évi 1-2 alkalomnál többször használnak-e vagy jobban megéri akkor már egy tényleg drága és jó étterembe ellátogatni). Mindenesetre ebbe a kategóriába jöhetnek a nagyon drága, sok helyet foglaló és bonyolult konyhai eszközökre építő receptek. Ha az influenszer-marketingre már építettünk, most jöhet a konyhai márkák felkeresése, és receptkönyvünk marketingcélokra történő beajánlása. Külön gép a hús puhításához, sütéséhez, pácolásához és a többi. Vegyük figyelembe, hogy ezeket a könyveket többnyire nem nők, hanem férfiak veszik – önmaguknak vagy házastársuknak.

7. Filmes univerzumok a konyhában. A Harry Potter-szakácskönyveknek már egész sora jött ki, sőt, Sütivarázs néven TV-s cukrászversenyt is bemutattak már¹. Potter nem egyedülálló szereplő a konyhában a filmvilágból, mert természetesen több MARVEL-szakácskönyv is létezik – pl. Deadpool, Wolverine, Hulk kapott sajátot is –, nem beszélve a Star Warshoz kapcsolódó kiadások egész soráról. Persze itt kemény jogdíjak sújthatnak, tehát ezt a busásan jövedelmező szegmenst inkább hagyd meg a nagyvállalatoknak.

A végére még eszembe jutott egy film is, amit pár éve láttam, az első étterem megszületéséről. Nem úgy, mint a fogadók esetében, ahol a kvártély mellé némi koszt is jár, csak hogy ne haljon éhen a szállóvendég, ide már pusztán az evés, illetve elsősorban a társas evés öröme miatt jártak az emberek – nem utazók, hanem a közelben élők. Nem meglepő módon a forradalom korszakával és a polgári társadalom kibontakozásával forrt egybe az új közösségi tér kivirágzása. Igazi decemberi film, ajánlom.

Kellemes adventi időszakot mindenkinek!

1. Érdekes jelenség, hogy ebben az esetben az univerzum anyja, J.K. Rowling hiába lett TERF-címkével ellátva és cancelelve, az univerzuma maga él és virul. Sok-sok millió dollárt termel olyan embereknek, akik a szerzőből élnek, ám vele nem állnak már szóba